Ha egyszer úgy döntünk, hogy végre ellátogatunk Japánba, akkor szerintem a legjobb, ha tavaszra időzítjük a kiruccanást. A cseresznyefák még szinte le sem hullatták utolsó szirmaikat, de máris itt egy rakás ünnep és emléknap egymás hegyén-hátán, amikor ráadásul még a japán emberek sem dolgoznak. Ezeket az ünnepeket megfogták, összecsomagolták, a filmipar rakott rá egy szép masnit, és tádám, ez lett az „Arany Hét” (ゴールデンウィーク、góruden víku). Az elnevezés pedig valóban a filmszakmában tevékenykedőknek köszönhető, és méghozzá onnan jött az ötlet, hogy szerintük ez a pár szabadnap „aranyat érő lehetőség” arra, hogy az emberek elmenjenek moziba. Tehát az egész csupán egy reklámfogás, de még mielőtt tovább rontanám a varázsát, nézzük, hogy milyen ünnepeket is foglal magában ez a kis „csomag”.
Az Arany Hét április 29-én kezdődik, nem mással, mint a néhai császár, Hirohito születésnapjáról való megemlékezéssel, és május 5-én ér véget, a gyereknappal, ami eredetileg a fiúk napja volt, na de ne rohanjunk a dolgok elébe. A naptártól függően, tehát, hogy az adott ünnepek éppen milyen napra esnek, több japán szolgáltató is bezár, akár tíz napra is. Az emberek többsége ebben az időszakban belföldön, vagy külföldön nyaral, és a látványosságoknál is mindig nagy lesz a nyüzsgés. A repterek és a vasútállomások túlzsúfoltak ebben az időszakban, és nagyon nehéz szállást is találni. Az Arany Hetet más néven ougon shuukan-nak (黄金週間) vagy oogata renkyuu-nak (大型連休) is nevezik, jelentése a „nagy egymást követő szabadság”. Ez a japán kifejezés a következő ünnepekre értendő: április 29-én az 1989-ben elhunyt Hirohito császár születésnapját, május 3-án az 1947-ben életbe lépő alkotmány, május 4-én a természetet és a virágzást, míg május 5-én a gyereknapot ünneplik.
Időrendi sorrendben haladva, április 29-ével kezdeném, amiről már említettem, hogy Hirohito császár született ezen a napon, nem kevesebb, mint 112 évvel ezelőtt. Az aktuális császár születésnapja (天皇誕生日、tennou tanjoubi) állami ünnepnek számít Japánban. Jelenleg ezt az ünnepet december 23-án tartják, Akihito császár született ezen a napon 1933-ban. Az új császár trónralépése után is megtartották ezt a napot ünnepnapnak, Zöld Nap (みどりの日、Midori no hi) lett belőle, azonban, hogy mégse feledkezzenek meg a korábbi császárról, 2007-ben átnevezték Showa no hi-re (昭和の日), vagyis Showa Napra. Azóta ez a nap a Shouwa-korról való megemlékezésről szól, amikor a japán emberek keményen dolgoztak az ország újjáépítésén, és egy szebb jövőért imádkoznak. A II. világháború előtt még Tenchousetsu (天長節) volt ennek a napnak a neve, azonban a háború után a kormány átnevezte Tennou tanjoubi-nak. Egy kis kitérő, hogy magról a Tennou tanjoubiról mit érdemes tudni. December 23-án nyilvános ünnepségre kerül sor a császári palotában, és a palota megnyitja kapuit az emberek előtt. Ez azért számít különlegességnek, mert általában a nyilvánosság előtt a palota zárva van. A császárt a felesége Michiko császárné kíséri és több más családtagja. A császár megjelenik a palota erkélyén, ahol üdvözli az embereket, akik jókívánságaikat mondják el neki, Japán zászlókat lengetve. Csak ekkor, illetve január 2-án lehet szabadon belépni a császári palotába.
A sorban az Alkotmány napja (憲法記念日、Kenpou Kinenbi) következik, melyet 1947 óta minden évben május 3-án ünnepelnek a japánok. 1947. május 3-án Japán új, pacifista alkotmányt fogadott el, ez a Nihonkoku kenpou-t (日本國憲法), mely sok mindenben eltér 1889. évi elődjétől. Ezen a napon nincsenek fesztiválok, vagy bármiféle program, ez a nap a megemlékezésről szól, és a demokráciára való figyelemfelhívásról. Ilyenkor több újságban is megjelennek az Alkotmánnyal kapcsolatos cikkek, gyakran magában foglalva a 9. cikkelyt, az ún. „békeparagrafust”.
Mint azt már említettem 1989 és 2007 között április 29-én a Zöld Napot ünnepelték, ám a szervezkedések következtében 2007-ben áttették május 4-re. Még 1989 előtt Shouwa császár születésnapján, április 29-én ünnepelték minden évben, Hirohito császár természet iránti szeretetének jeleként. A neve is sugallja, hogy ez a nap a természetről szól. Mindezt fesztiválokkal ünneplik, papír lampionok, hagyományos japán öltözet, és tűzijáték kíséretében. 
A fesztiválok főként Tokióban összpontosulnak, azon belül is a Shiba parkban, ahol a nap folyamán az emberek fákat ültethetnek, és egyéb a természettel kapcsolatos programokban vehetnek részt. A Zöld Napot hivatalosan a 2005-ös felülvizsgálatnak köszönhetően vették be az Arany Hét ünnepei közé, és lett állami ünnep.
Az ünnepsorozatot május 5-én a Kodomo no hi (こどもの日), vagyis a Gyermeknap zárja, amikor is a családok a gyermekek egészséges fejlődését és boldogságát ünneplik. 1948-ban vált nemzeti ünneppé Japánban, de már évszázadok óta jeles esemény. A négy ünnep közül talán ez a legeseménydúsabb nap. Ezt a napot eredetileg Tango no Sekku-nak (端午の節句) nevezték, és a holdnaptár vagy kínai naptár szerint az 5. hónap 5. napján ünnepelték. Ez a fiúk ünnepe volt, ugyanis a lányoknak van saját fesztiválja, mégpedig a Hina Matsuri (雛祭り、”Baba ünnep”). Gyermeknap alkalmából a japán családok hatalmas, ponty alakú szalagokat röptetnek a kertben, a házban pedig híres harcosok és egyéb hősök bábuit helyezik el. 
A ponty az erőt és a sikert jelképezi, egy kínai legenda szerint az árral szemben úszott, hogy sárkánnyá váljon. Az utóbbi időben, mivel egyre több ember lakásokban vagy kisebb házakban él, a díszszalagok is rövidebbek lettek, s ma már miniatűr zászlók díszítik a ház belsejét. Ezen a napon az emberek gyakran írisz-levelekkel és gyökérrel meghintett fürdőt vesznek. Az íriszről ugyanis azt tartják, hogy elősegíti a jó egészséget és elhárítja a bajokat. 
Gyermeknapon általában egy kashiwamochi (かしわ餅) nevű ételt fogyasztanak, ez tölgylevélbe bugyolált, édes babpasztával töltött rizssütemény. Ezen a napon az egész országban olyan események zajlanak, melyek főszereplője az ifjú nemzedék. Tokióban, a Kasumigaoka Nemzeti Stadionban gyermekek tízezrei vesznek részt szüleikkel együtt a Gyermekolimpián. A rendezvény teljesen olyan, mint az igazi olimpia, különösen 1964 óta, amikor Tokió adott otthont a játékoknak. Itt is kitűzik az olimpiai fáklyát, s a szülők és gyermekek különböző korcsoportokba osztva versenyeznek. 
Sokféle művészeti eseményt is rendeznek ilyenkor. A Yokohama Nó-színházban kyogen-előadást tartanak 18 fiatal színész részvételével, ami egyfajta komikus mű, és mintegy 600 évvel ezelőtt jött létre. Hagyományos jelmezben és meghatározott stílusban adják elő. A gyerekek hetente egyszer vagy kétszer járnak órára, hogy elsajátítsák az egyedi komikus kifejezésmódot, a mozgást és a legyező használatát. Az egyik mókás darab címe Shibiri. Egy szolgáról szól, aki azt állítja magáról, hogy képtelen gazdája megbízásait teljesíteni, mert minden alkalommal, amikor ezt megkísérli, a lábai hirtelen álomba merülnek. A színház ilyenkor zsúfolva van a szülőkkel és a barátokkal, akik nemcsak a humoros előadást élvezik, hanem mély hatást gyakorol rájuk a gyermekek meggyőző játéka is.
Forrásaim:
- Szentirmai József (2005): Japán ( 3. kiadás) , Panoráma kiadó
- Shizuko Mishima, former About.com Guide Japan Travel http://gojapan.about.com/cs/japaneseholidays/a/goldenweek.htm
- Wikipedia. Last modifiedon 26 February 2013. http://en.wikipedia.org/wiki/Golden_Week_%28Japan%29
Japán ünnepek 