Kamakura matsuri

egy kamakura a Yokote kastély előterében

egy kamakura a Yokote kastély előterében

Tudom, hogy a többség már a pokolba kívánja idén a telet, de én ennek ellenére most mégis zúdítok rátok egy kis havat két téli fesztivál képében. Az egyik a Sapporoi hófesztivál, a másik a Kamakura fesztivál.  A most következő bejegyzés a nagyobb és régebbi hagyománnyal rendelkező utóbbiról fog szólni.

Mi is az a kamakura? Bárhogy is igyekeztem kapcsolatot találni a történelmi város és a téli fesztivál között, nem sikerült. Semmi közük egymáshoz. Egyszerűen ez a hókunyhó nevearrafelé. És ezzel meg is válaszoltam a kérdést. A kamakurák a kanadai és grönlandi eszkimók otthonaira, az iglukra hajazó építmények, amelyeket Japánban évente egyszer (már matsuri keretein belül…aztán lehet, hogy játszásiból máskor is),  januárban vagy februárban emelnek fel az északi területeken, ezen belül is főleg Akita és Iwate prefektúrákban.

Ennek a fesztiválnak a gyökerei 400 évvel korábbra, a Tokugawa-korra nyúlnak vissza. Mint a legtöbb matsurinak ennek is szakrális indíttatása van és ez is a mezőgazdasági népek életének egy mozzanatát hivatott segíteni.

Az ilyenkor felépített hókunyhók hasonlítanak ugyan az eszkimók igluihoz, de az látható, hogy nem annyira megszerkesztettek, nem annyira precízen felépítettek. Aminek nyilván az az oka, hogy ideiglenes létesítményekről és nem állandó lakóhelyről van szó. Egy iglu általában félgömb alakú és hótáblákból áll, míg a kamakura egybeálló, olyan mintha egy hatalmas vödörbe gyűjtöttek volna havat és utána kiborították és kivájták volna.

eszkimó iglu

eszkimó iglu

kamakura

kamakura

Méretét tekintve vannak az emberek befogadására alkalmas, általában két méter magas hókunyhók és vannak a mini kamakurák.  Az utóbbiból számtalan sok készül és mindbe raknak valami fényforrást, gyertyát vagy lámpást, amelyek a havas estéken pompás látványt nyújtanak. Ezek a mini kamakurák adnak egy kis teret a kreativitásnak is, van, hogy apró hóembert vagy tori kaput is formáznak hozzá.  Elrendezésük szerint lehetnek egymás mellett, így egy nagyobb területet lefednek, vagy építhetik őket egymásra is több emeletben, mintegy falat emelve belőlük. 

Az emberek befogadására alkalmas kamakurák is nagyon eltérőek lehetnek a térfogatuk tekintetében kezdve a szűk családnak helyet adóktól az akár húszfős baráti társaságot is kényelmesen befogadó kamakurákig.

Az ünnepség alatt a gyerekek elképzelhetik, hogy a hókunyhók a saját házikójuk és eljátszhatják, hogy ők a házigazdák, akik daru, teknős vagy kutya formájú mochival (餅) és az erjesztett rizsből készült amazakéval (甘酒) fogadják a hozzájuk betérőket, amolyan papás-mamás játéknak is színterévé téve a matsurit. Ismerős, idegen, turista, bárki szívesen látott vendégnek számít ilyenkor.

Minden nagy kamakura hátsó falán megtalálható egy oltár Suijin-samának (水神様), a rizstermésért és termékenységért felelős kaminak szentelve. Eredetileg azért emelték ezeket a hókunyhókat, hogy az istenség meg tudjon pihenni bennük. Az emberek ilyenkor hozzá imádkoznak bőséges rizstermésért, a családjuk biztonságáért és hogy ne érje őket tűzvész.

hanten kabát

hanten kabát

Az oltáron kívül még egy kis tűzhely is megtalálható a kamakura közepén. Itt melegítik fel az amazakét és ez ad egy kis meleget a gyerekeknek és betévedő látogatóknak. A meleg érdekében még rengeteg takarót is lefektetnek a padlóra és a tradicionális rövid, bélelt hanten (半天) kabátot viselik ilyenkor, ami már az Edo-kor óta bevett „módszer” a hideg ellen. Érdekes, hogy csupán a testmeleggel elég jól fel lehet fűteni ezeket az igluszerű építményeket,  állítólag akár 16 fokosra is.

Napközben a kamakurák között taiko dobosok, beöltözött figurák, soba tészta készítők szórakoztatják a vendégsereget, a kezdőknek pedig táblás útmutató segít egy mini kamakura felépítésében.  Az ország GDP termelését pedig a rengeteg bódé tengernyi ínyencsége biztosítja ezeken a hideg februári napokon.

Ha valaki kedvet kapott egy ilyen kamakura felkereséséhez, de már éppen elkeseredne, mert nyárra tervezte a Japánba látogatást, akkor jó hír, hogy a figyelmes japánok erre is gondoltak és berendeztek egy „hideg szobát” Yokote városban, ahol folyamatosan 10 fokos hideget biztosítanak és az ott levő pár darab hókunyhót télen-nyáron látogathatják az érdeklődök.

Források: